Szombaton reggel elindultam London fele vegyes erzesekkel. Volt koztuk izgalom, kivancsisag, orom es szomorusag egyben. Ahoz a csaladhoz keszultem latogatoba akiknel ot teljes honapon at voltam au pair. Ezt a blogot azert hoztam letre, hogy megosszam a tapasztalataimat, elmenyeimet masokkal.\u00a0<\/p>\r\n
Szoval, elindultam itthonrol reggel kilenckor. Tudtam hogy a varosban az uzletek kilenckor nyitnak, a national expresses busz negyed tizenegykor indul a buszpalyaudvarol tehat rengeteg idom volt. Bementem a H&Mbe nezni valamit az ikreknek. Probaltam egyforma stilusu ruhakat valasztani ami nem volt konnyu mivel hogy egyikuk fiu amasik pedig lany.\u00a0<\/p>\r\n
A busz nem kesett, de tomve volt. Egy ora elott tiz perccel megerkeztem a Golders Green-i allomasra. Onnan North Fienchly fel ora volt busszal. Aztan onnan egy ujabb busz es talalekonysag kellett, ugyanis mikor otthagytam oket egy masik hazba koltoztek nem messze a regitol, de mivel nem nagyon ismertem a kornyeket igyekeznem kellett hogy ne tevedjek el. Egesz konnyen oda talaltam.\u00a0<\/p>\r\n
Izgalommal csongettem be. Tudtam hogy a gyerekek nincsenek otthon mert a szuleik minden szombaton elviszik oket az anyuka ( Kalpisha) szuleihez. Tehat csak a nagymama ( Nimu) volt otthon. Mikor ajtot nyitott ugy ereztem otthon vagyok.\u00a0<\/p>\r\n
<\/p>","type":"rich"}