Szoval az egesz ott kezdodott, hogy gimi utan elkezdtem egy okj-s fogtechnikus sulit. Ami kivulrol nagyon jol hangzik; jol fizeto allas, kreativnak kell lenni stb. Januarra olyan szinten padlora kerultem( a gyakorlati helyen a fonokom ram volt szallva, semmi nem volt jo neki amit en csinaltam ezert minden reggel sirogorccsel mentem be dolgozni..) es eldontottem hogy nem erdekel ki mit mond en ezt abba hagyom.
Elkezdtem ugynoksegek utan keresni a neten, talaltam egy szekesfehervari not aki evek ota kozvetit ki au paireket csaladoknak, nem sok a kozvetitoi dij, nagyon jo velemennyel vannak rola es megdolgozik a penzeert. Irtam neki emailt, utana beszeltem vele telefonon es elkuldtem neki az anyagomat. Aznap este sirva alltam oda apukam ele es mondtam el neki hogy mit erzek es hogy mibe vagtam a fejszemet. Meglepetesemre, tamogatott.
Masfel honapon keresztul kitartoan bujtam a csaladok anyagait, es vallogattam kozotuk. Igen, nagyon sokra mondtam nemet, olyanra is akik nagyon szerettek volna ha megyek hozzajuk. Sokan azt hiszik, hogy csak azert mert eloszor mennek ki mindenre bolintani kell. Ha valamivel kapcsolatban nem vagy biztos akkor mondj nyugottan nemet. Szoval februar vegen megtalaltam a nekem megfelelo csaladot akiknek en is szimpatikus voltam. Egy indiai csalad 12 hetes ikrekkel. Imadom a pici gyerekeket es ez csabitott. Ket het keszulodes es elintezni valo utan izgalommal, idegesseggel es szorongassal felszalltam 
marcius 5-n a repulore.
Kommentek